2013. okt 23.

Egy szülés hány félmaraton avagy hogyan edzettem várandósan? - reflektálás Winkler Róbert futóblogon megjelent azonos című írására

írta: b.fruzsi
Egy szülés hány félmaraton avagy hogyan edzettem várandósan? - reflektálás Winkler Róbert futóblogon megjelent azonos című írására

Két hónap távlatából megítélve kapásból azt mondanám, hogy egy szülés jó sok félmaraton. Személy szerint nem is félmaratoni mércével mérném, hanem leginkább egy ultratávhoz hasonlítanám, ahol esetünkben a rajtpisztoly is meglepetésszerűen cirka 12 órával korábban dördült. Egy olyan versenyhez, ahol a résztvevők kialvatlanul állnak a startvonalhoz. Történt ugyanis, hogy – mivel a kislányunknak nem akarózott „időre” érkeznie – a megbeszélt reggel fél 8-as szülőszobás indításhoz képest a vajúdás előző este 8-kor beindult. Izabel megijedhetett a kényszer-kilakoltatástól, így önkéntes teljesítéshez folyamodott, pedig valahol már mind letettünk róla. A kis királykobra 13 órás vajúdást követően délelőtt 10 óra 33 perckor, 3300 grammal, 51 cm-rel makkegészségesen látta meg a napvilágot. A horrorisztikus részleteket mellőzném, annyit azonban elárulhatok, hogy a kitolás helyett inkább csináltam volna egy Balaton-kört egyéniben, de párban mindenképpen...Azt mondják a szülés megerősíti a nőket: ennek valóságtartalma mindenesetre remélem hamarosan bebizonyosodik.

Visszakanyarodva a terhességhez, korábban megígértem magamnak, hogy születik majd egy bejegyzés arról, hogy pontosan mit is sportoltam nagy biztonsággal várandósan. Rengeteg cikket olvastam annak idején a témáról, beszéltem az orvosommal, sok ismerős kismamával, de pontos mennyiségi adatokhoz ezáltal sem jutottam. Nyilván ez meglehetősen szubjektív, függ az egyén teljesítőképességétől, fizikai állapotától, a terhességtől és még sok minden mástól is, én mindenesetre összefoglalnám, hogy hogyan is edzettem a bő 9 hónap alatt, hátha valakinek hasznára válik, vagy legalábbis támpontul szolgál majd a későbbiekben. Mellőzöm a pontos mennyiségi adatokat, az edzésonline-on lévő edzésnaplómból – amely bfruzsi néven fut – bárki kikeresheti a 2012. december – 2013 augusztus közötti időszakra vonatkozó számadatokat (az edzésnapló megtekintése az edzésonline-on meglévő regisztráció).

Azt tudni kell, hogy az orvosok véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy lehet-e várandósan futni. Legnagyobb bánatomra a szülészem nem tanácsolta a futást, a lassú kocogást sem. Mivel a kapcsolatunk a szakmai hozzáértésében vetett hitemre alapult, így elfogadtam a véleményét és szögre akasztottam a futócipőt. Nem ecsetelem, hogy mennyire borzasztó nem futni ilyen hosszú ideig, de amikor Izabel mocorogni kezdett a pocakomban, ez a hiányérzet több, mint elviselhetővé csökkent.

Úszás

Már az első trimeszterben – január elején – elkezdtem az úszást, felváltva jártam hol a Császár-Komjádi uszodába, hol pedig a Dagály fürdőbe. Mivel alapvetően az 50 méteres, ezen belül pedig a szabad levegőn lévő medencéket preferálom, így esett a választásom az említett két uszodára. Azért nagyon nem reklámoztam, hogy kint úszok, mert biztos sokan elborzadtak volna, de hiszek a szabad levegőn történő edzés immunerősítő hatásában, nem is voltam beteg egyszer sem várandósan. Tény, hogy a medencéhez kapucnis vastag köntösben mentem ki, utána pedig rohamtempóban vágtattam vissza az öltözőbe. Úszás után kötelező a sapka-sál kombó, de ez nyilván alap. A kinti medence előnye, hogy ha süt a nap, kiválóan lehet barnulni, soha ilyen barna nem voltam, mint az úszós hónapokban (még a cirka három hetes nászútunkon sem!). A nőgyógyászom javasolt különböző higéniás tippeket, amiket ha betartok, elkerülhető, hogy bármit is összeszedjek. Ezeket itt nem részletezném, ha valakit érdekel, írjon privit, és szívesen megosztom vele. Az úszást egyébként a terhességem elejétől egészen a 35. hét végéig űztem, mindenféle probléma nélkül. Nagyon élveztem, főleg amikor rossz idő volt, mert ilyenkor alig voltak, kedélyesen elkörözgettem a szokásos kemény maggal. A harmadik trimesztertől kezdve az orvosok nem ajánlják a hosszabb időn keresztül történő hanyatt fekvést, ehhez képest az úszás külön előnye volt, hogy még nagy pocakkal is lehetett nyomatni a hátúszást: ilyenkor, mint egy kis bólya, húztam magammal Izikét. Külön kismama-fürdőruhát egyébként nem vettem, az első pár hónapra jó volt a meglévő úszódresszem, ezt követően pedig egy nagyobb bikinifelsőt vettem, és a meglévő alsóimat hordtam hozzá. Izikével a pocakomban 54 órát úsztam, ezalatt cirka 91 km-t tettünk meg.

Edzőtermi edzés

Volt egy pár hónap, amikor edzőtermi bérletet is vettem a közeli Lite Mammutba. Csoportos órán nem vettem részt, egy kismama-tornát kivéve a 36. héten (ami egyébként szuper volt, kár hogy későn találtam rá). A fitnesztermet használtam, alkalmanként kb. egy órát alibiztem (ellipszis tréner, szobabringa, emelkedőre gyaloglás futópadon kb. 20-20-20 perces időtartamban). Ha volt energiám, utána még Rubint Réka kismama-gyakorlatokkal erősítettem.

Otthoni torna

Az otthon végezhető edzés vitathatatlanul nagy előnye, hogy az ember bármikor hozzáfoghat, amikor egy kis ideje van. Otthon főleg Rubint Réka kismama tornáját csináltam, ezt minden várandósnak melegen ajánlok, ugyanis kb. ez volt a legerősebb, amit találtam a piacon. Egy idő után persze kivülről fújtam az egészet és rendszerint magamtól csináltam, a dvd segítsége nélkül. A terhességem alatt változatlanul végeztem Béres Alexandra Súlykontroll című könyvének végén található gyakorlatok közül a felsőtest gyakorlatokat 1-1 kg-os kézisúlyzóval, ezek sem okoztak semmilyen problémát. A fittvideo.hu internetes oldalon lévő egyetlen kismama-tornát is többször megcsináltam, ez főleg tartás-javító, gerinctorna gyakorlatokat tartalmazott.

Gyaloglás, túra

Várandósságom alatt a fentiek mellett rengeteget gyalogoltam. A margitszigeti vécésnéni már jól ismert, mivel minden szigetkör alkalmával betértem hozzá. Az utolsó négy hétben már csak a gyaloglást tudtam űzni, de ilyenkor is letoltam heti 25-30 km-t – ekkor azért már állandóan aggódtam, hogy megszülök, aztán már a 41. héten azon aggódtam hogy még mindig nem szülök. Ez van, az ember ilyenkor folyton aggódik valami miatt.  :-) Egyébként összesen olyan 450 km-t sétáltam össze várandósan.

Annyit még végezetül, hogy egészen a 36. hétig – az egyéb vitaminok mellett – rendszeresen szedtem magnéziumot, ez fontos volt az esetleges izomgörcsök megelőzésében. Terhesen 2 hetente jártam kifejezett várandós masszázsra Farkas Kata masszázsterapeutához (http://www.katawellness.com), őt meleg szívvel ajánlom minden kismamának. Várandósan 12 kg-ot szedtem fel, a visszafogott sport – a stressz-levezetés és a hangulatingadozások elkerülése mellett – segített abban is, hogy sokszor belefért némi bűnözés az étrendbe, ami azért nem utolsó, ha az ember lányában tombolnak a hormonok. Mindenkinek magának kell természetesen megválasztania az intenzitást, mi az, amit az adott helyzetben bír. Volt olyan, hogy elterveztem valamit, aztán simán elhagytam vagy módosítottam rajta, mert fáradtnak éreztem magam. A várandósság időszaka nem a teljesítményről szól, hanem hogy azt csináljuk, ami jól esik.

Ha csak egy kismama is lesz, akinek segíthettem ezzel az írással, már megérte. Boldog babavárást minden (leendő) kismamának! :-)

Szólj hozzá

várandósság