„Olyan ritka mikor nagyjából minden ott van a helyén” – mondja a Kispál és a Borz, és milyen igazuk van. Meg kell becsülni ezeket a pillanatokat és kitenni mondjuk a vitrinbe, aztán időnként rá-rácsodálkozni, hogy milyen kegyes volt velünk az élet. Az ember mondjuk fél évig készül egy versenyre, a végeredmény meg hihetetlen, apró dolgokon múlik: milyen állapotban vagy, jobb vagy bal lábbal kelsz-e fel; fúj-e a szél, vagy túl meleg van, netán túl hideg; elszúrod a frissítést, bekezdesz az elején, begörcsölsz harmincnál vagy csak egyszerűen fejben nem vagy a toppon…

Egy kezemen meg tudom számolni, hogy mikor futottam „viszonylag” optimális körülmények között, amikor nagyjából minden ott volt a helyén. Ez idén csak a Terep 50-en és a debreceni terep-félmaratonon sikerült. Holnap megint rajthoz állok a Spar Nemzetközi Maratonon az Országos Maratoni Bajnokság keretében. Pozsonyban, az áprilisi maratonon nem sikerült 3 óra 40 perc alá mennem, köszönhető a harmincnál rám törő makacs önsajnálatnak és a tomboló viharos szélnek. Most nem vagyok beteg, nem fáj semmim, az időjárás is viszonylag kegyes lesz hozzánk, sajnálni se fogom magam. Furcsamód egyben is vagyok viszonylag, elviekben így minden adott, hogy kifussak a világból. És túlspilázni sem akarom ezúttal a dolgokat. 

Tegnap Mátraterenyén aludtunk Mirkóval. Kiderült, hogy a kedves jó ismerősünk (Feri bá’) gyártja számos magyar futóversenyre a különböző szalagokat, fóliákat és cimkéket. Így ma reggel gyorsan vágott is nekem egy csíkot a Spar maratonos korlátszalagból, így útban Pest felé az ölemben a fólia-darabot szorongatva latolgattam a másnapi esélyeimet, számba-véve azokat az embereket, akik drukkolnak értem, akik mind-mind erőt adnak majd ahhoz, hogy sikerüljön megvalósítani az időtervem.

A mai nap a "lázas" készülődés napja. A rajtszámfelvételé, a tészta-partyé, a tempó-tervezésé, a láblógatásé. 

Beszélgetés az iramfutóval

Pár centivel a föld fölött

Rég nem látott ismerős arc

Hogy mi lesz holnap, azt nem tudom. Amit tudok, az az, hogy kiállok és futni fogok, bátran és okosan. Azt fogom csinálni, amit tudok, nem többet, nem kevesebbet. Ha ez sikerül, elégedett leszek. :-) 

Tomi!! Testvérem a kurvakirálykobraságban, gyere, aztán nyomassuk!!!