2014. ápr 15.

Áprilisi helyzetjelentés

írta: b.fruzsi
Áprilisi helyzetjelentés

Azt hittem, hogy a jelenleginél jobban nem lehet elhavazódni, de úgy tűnik hogy ez egy megdönthető vélelem volt, sikerült a dolgoknak rendesen tovább bonyolódniuk. Történt ugyanis, hogy mivel kinőttük imádott lakásunkat, idén februárban elkezdtük eladásra hirdetni. Nem gondoltuk, hogy a jelenlegi piaci viszonyok mellett könnyedén túladunk rajta, azonban egy örömteli fordulat következtében rekordidő alatt el is kelt a mi kis ékszerdobozunk...múlt héten aláírtuk a szerződést, és május 30-ig költöznünk kell. A kérdés az, hogy hova...Mindezzel nem is lenne gond, sőt, tulajdonképpen szuper, hogy ilyen könnyen eladtuk a lakást, csak hát az elkövetkezendő másfél hónap már önmagában véve is elég zsúfoltnak ígérkezett az edzések és az Ultrabalaton miatt, erre még rájön a lakás és albérletkeresés, selejtezés, költözés, meg mindenféle járulékos ügyintézés. Horror! 

Na de visszatérve a futásra. A fent vázolt problémahalmaz miatt korántsem edzek annyit, mint kellene (na de ezt már megszoktam és elfogadtam), de végre futok terepen, ami minden nehézségért kárpótol. Időspórolás gyanánt vettem egy bérletet a MAC-ba és Izabellel együtt járunk le futni. Kiszámolom, hogy mikor alszik majd el, és igyekszem úgy időzíteni az érkezésünket, hogy pont elaludjon akkorra, mire a pályára érünk. Ezt követően szépen beállítom az árnyékba, és míg ő húzza a lóbőrt és körözök a pályán. Ha ügyes vagyok és kellően gyors így akár 10 kilit is futhatok. Délután ugyanezt megismételhetjük, ha van hozzá kedv és idő. Így sorozat-terhelhetek, amíg csak el nem ered a kis orrom vére. :-) 

IMG_20140409_223318.jpg

A terepfutásról meg annyit, hogy újra űzöm, VÉGRE! Ilyenkor mindig rájövök hogy ez az, amit imádok a legeslegjobban és ha szülök még egy gyerkőcöt, akkor kizárólag csak terepfutni fogok, ezért olyan helyen keresgéljük a leendő otthonunkat, ahol a hegy elérhető közelségben van. Persze nem mondom, hogy jó vagyok benne, mert nem (egyelőre), de legalább tényleg élvezem: egy terepfutással töltött 3 óra szinte elrepül, anélkül hogy az ember észrevenné. Múlt vasárnap például Imóval és Zitával megfutottuk a Terep50 Pilisszentlászló-Visegrád-Pilisszentlászló körét. Igazából már két éve is terveztük megejteni ezt a kirándulást, de az esküvői készületek miatt sajnos akkor nem jött össze. A futás kirándulósra sikeredett, sok beszélgetéssel és röhögéssel (bár a Terep50-en nem fogok szórakozni, ezt már most látom). A Moli pihenőről pedig a kilátás még a Prédikálószéknél lévőt is übereli, már megérte aznap felkelni. 

IMG_20140413_162304.jpg

Rövidhírek

- A súlyom pont annyi, mint amivel várandós lettem (azért még mindig több 1-2 kilóval, de dolgozok rajta). 

- Továbbra sem alszom rendesen (napi 6 óra átlagban)

- Meg kellene már vennem az aszfalt Hoka cipőt az Ultrabalatonra, hogy legyen idő betörni, csak időm nincs elmenni érte

- Holnap részt veszek a  BM Országos Terepfutó Bajnokság 4 km-es távján, Tatabányán

- Megrendeltem Kilian Jornet Futni vagy meghalni című könyvét

- Kellene már csinálni egy 100 kilis hetet, bakker. 

Szólj hozzá