Mi a közös bennem és Roger Federerben?
Ahogy azt korábban elsírtam párszor, Fruzsi a 20 km-nél hosszabb távokon már bőven jobb mint én (brühühü). Nade a rövidebb távok ugye :-), azokon mindig is én domináltam + az elmúlt két évben a lustaságomból is adódóan elhanyagoltam a hosszúkat és helyettük a gyorsítást szolgáló rövidebb tempós edzéseket részesítettem előnyben. Épp ezért nehéz volt úgy tenni, mintha őszintén örülnék Fruzsi múlt heti 69 perces 15 km-ének. Azért sikerült persze... (ugye Fru?) Mindenesetre ez a sokk ihletet és inspirációt adott ahhoz, hogy én is csináljak egy 15 kilis felmérőt.
Nem szépítek. Be voltam szarva. Federer érezhette magát így az első Nadal elleni GS döntőjén - na nehogymár, meg egyébként is, meg majd én megmutatom. Az eredmény egy 1:06.16-os 15 km egy 1.30-as 20 km-ben. Uff én beszéltem. Ez percekkel jobb, mint a tavalyi siófoki pb-m és végül csak azért nem tettem rá még egy km-et, hogy ne edzésen fussak már félmaratoni egyéni csúcsot. Köszönöm a rendezőnek, aki mindig hitt bennem és a húgomnak, aki a frász hozta rám :-)
Aztán vasárnap a lábaimban még mindig ott lévő izomlázzal (merthogy a tizenötös felmérő után olyan úgy jártam két napig, mint akit...szóval nehezen) lenyomtam a debreceni maraton előtti utolsó hosszúfutásomat is (29 km) És milyen jól tettem - hiszen így reális képet kaptam aktuális formámról (egész jó) és a tapasztaltak alapján pontosíthattam a versenyre készített stratégiámat. Útvonalnak kis híján Gyuri múlt hétvégi 35 km-es körét választottam, de végül végig maradtam a Nagyhalász felé vezető kerékpárúton és 29 km-et tettem meg egy igen biztató 2.33-as idővel. A részidők:
5km 26.00
10km 52.04 (26.04)
15km 1:08:05 (26.01)
20km 1.44.45 (26.40)
25km 2.12.47 (28.02)
28.5km 2.33.05 (21.18)
A végére nagyon fájtak a combizmaim és kicsit jobban lassultam a tervezettnél de ezt betudtam a csütörtöki eszement huszasomnak. Persze ez kevés lesz Frut megverni Debrecenben, de a Vivicitán a félmaratonon még megfoghatom...
Szurkoljatok :-)
(Federernek is...)